– Gyakrabban előfordul, hogy egy zenész vagy együttes maga jelenteti meg a lemezeit, ám párját ritkítja, hogy valamely együttes két tagja a saját bandáján kívül más formációk hanghordozóit is kiadja. Honnan jött az ötlet?

– Liber Endre: A kényszer szülte ezt a megoldást. Amikor az első lemezünk kiadójánál meg szerettük volna jelentetni a második albumunkat, a kiadóvezető egy apró formai problémája miatt beleszólt a grafikai megjelenésbe, s mivel ez nem illett volna a borítóhoz, ráadásul a grafikust és a zenei rendezőt is mi hoztuk, a lemez fotóit is magunk válogattuk, gyorsan eldöntöttük, hogy alapítunk egy társaságot, és magunk adjuk ki a lemezünket. Így jött létre 2000-ben a FolkEurópa Kft.

– Ezek szerint ti is saját hanghordozó kiadása érdekében hoztatok létre céget...

– Lelkes András: Igen, de úgy gondoltuk, hogy ha már megvan a kiadó, mások lemezeit is megjelentethetnénk. Kapóra jött, hogy Balogh Kálmán figyelmünkbe ajánlotta az ír zenét játszó Fiannát, amelynek az egyik kiadó visszautasította az első albumának megjelentetését. Meghallgattuk, s nekünk tetszett, profi zenészekből áll a csapat. Ráadásul akkor még az együttest erősítette Lajtai Katalin énekes, aki aztán átment a Crystal-ba. Így még az alapítás évében a Fianna első CD-je is napvilágot látott nálunk. Aztán kezdtek megkeresni bennünket az ismerőseink, barátaink, olyanok is, akikkel alkalmanként együtt zenéltünk, köztük a Méta zenészei. Magunk is elkezdtünk ötletelni, hogy mit lenne érdemes kiadni. Egy-két lemez után kialakult, hogy kikkel tudunk jól együtt dolgozni a kiadási teendők, a gyártás során, s hogy milyen zenékkel szeretnénk foglalkozni. Első pillanattól fontosnak tartjuk, hogy a kiadványoknak nemcsak művészi szempontoknak kell megfelelniük, ugyanolyan fontosak a kereskedelmi szempontok is. Ez ugyanis döntően befolyásolhatja egy lemez utóéletét. Előnytelen, ha például nagyobb a borító, s a boltokban nem fér be a védőtokba, vagy aránytalanul drága, illetve nincs a beazonosításhoz szükséges felirat a gerincén, nincs cikkszáma, vonalkódja. A kereskedők nem szeretik az ilyen albumokat. Ezért mi elsősorban az általánosan elterjedt borítóméretet alkalmazzuk, s hogy ne látszódjon a csúnya műanyag, papírtasakot húzunk rá.

– Fokozatosan beindult tehát a cég...

– Liber Endre: Beindulásról még korai lenne beszélni. Egy-két évnek el kell telnie ehhez. Mint említettük, részben saját ötleteink alapján határoztuk meg, hogy mit szeretnénk a repertoárunkban látni, s persze figyelembe kell venni, hogy létezik egy bizonyos értékesítési darabszám, amely alatt nem szabad belefogni az adott elképzelés megvalósításába. A Puma, azaz Fekete Antal népzenei felvételeit közreadó sorozat ötlete tőlünk származik, s úgy véltük, ez például megfelelhet az említett kritériumoknak. Mivel több kiváló gyűjtést ismertünk Pumától, rögtön sorozatban gondolkodtunk. Számunkra fontos, hogy életszerű legyen a hangzóanyag, mi is ezeket hallgattuk és rengeteget tanultunk belőlük. Azért fantasztikusak ezek a felvételek, mert a gyűjtő mindenütt ott van, ahol és amikor ott kell lennie, ezért képes rögzíteni a felejthetetlen pillanatokat is. Egyébként a sorozat Esküvő Mezőkeszüben című, nemrég megjelent első lemezének műsorát a gyűjtő maga válogatta. Hozzáteszem, a rá jellemző, kiváló érzékkel.

- Lelkes András: A Zerkula Jánossal megjelentetett korongjaink ugyancsak beleillenek ebbe a koncepcióba. A híres gyimesi prímás ott van a bulikon akkor is, amikor nincs mellette a felesége, nem kíséri őt gardonon. Nagyszerűen muzsikál akár a szászcsávásiakkal, akár Balogh Kálmánnal és Vizeli Balázzsal vagy a Szigony zenekarral.

– Gyermekek számára is megjelent már két album a kiadónál...

– Lelkes András: A Vígan legyünk címűt Liber Bandi válogatta és szerkesztette, s meghívta rá muzsikálni a Tükrös mellett Kerényi Róbertet és zenekarát, Petrás Máriát, Balogh Kálmán cimbalmost, Adorján István dudást és Lakatos Róbert hegedűst is. A másik albumot Szalóki Ági hozta kiadónkhoz, s az idei táncháztalálkozóra jelent meg. Különlegessége, hogy a zenei részek népzenei ihletésűek, de a hangszerelés egyedi.
– Liber Endre: Régóta foglalkozunk gyerekekkel a Tükrös táborban, s érzékeltük, hogy hiány van gyermekeknek szóló népzenei lemezekből, pedig lenne rájuk igény. No és itt is fontos szempont volt, hogy ha már megvan az ötlet, sikeres kiadvány szülessen. A csodálatos borítót a Tükrös-tag Árendás Péter felesége, Bíró Éva alkotta. A jó borítónak egyébként elsősorban figyelemfelkeltő szerepe van, továbbá szerencsés esetben harmonizál a CD zenei tartalmával is, nem beszélve arról, hogy mindenki szívesebben vásárol szép kiadványt.

– A lemezek zömén támogatókat is feltüntettek. Egy népzenei kiadó nem tud önállóan megélni?

– Liber Endre: Jó néhány kiadványt csak úgy tudunk megjelentetni, ha támogatást kapunk, különben képtelenek lennénk megoldani a finanszírozást. Jellemző, hogy Andrással mind ez idáig nem osztottunk magunknak fizetést. A Nemzeti Kulturális Alapprogram, főként annak Népművészeti Kollégiuma sokat segített már nekünk, amit ezúton is köszönünk. Az NKA Zenei Kollégiuma azonban idén sajnos egyetlen forinttal sem támogatta egész évre szóló kiadói tervünket, de információink szerint más népzenei kiadványokat sem igen karol fel. Annak ellenére nem, hogy elvileg ez a kollégium hivatott kiadói koncepciók, tervek támogatására. A kortárs zenét, a komolyzenét és a dzsesszt részesíti előnyben. Ez évben eddig a kiadásra váró lemezeink közül csak a Puma-sorozatra kaptunk pénzt, azt is a Népművészeti Kollégiumtól.

– Mint arról többször beszámoltunk, a népzenei hanghordozók terjesztésére tavaly év vége felé az Etnofon Records és az X-Produkció kiadókkal közösen terjesztési szövetséget hoztatok létre Hangvető Zenei Terjesztő Társulás néven, melyet az értékálló zene terjesztőjének neveztek. Mennyire látszanak igazolódni a hozzá fűzött remények?

– Lelkes András: Miután tavaly válságba került a népzenei hanghordozók terjesztése, a múlt esztendő októberében alapított Hangvetőnek köszönhetően folyamatosan növekednek az eladásaink, s mivel lemezeink most már eljutnak a fogyasztóhoz, úgy érezzük, a kiadóknak újra érdemes folytatniuk a hanghordozók megjelentetését. A Hangvető alapítói egyébként nem vesznek ki pénzt a terjesztésből. Ráadásul Cserba Miklós személyében sikerült ezen a területen a legjobb szakembert megtalálnunk, sikereink neki is köszönhetők. Persze a terjesztéssel is az a helyzet, hogy addig nem működik rendesen, amíg nem megoldott véglegesen a finanszírozása, mert ez is sokba kerül. Ám ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a leglényegesebb kiadványok a Hangvetőnél vannak, s el tudja látni a terjesztéssel járó feladatokat, ráadásul lassan az export is beindul.

– A terveitekről hallhatnánk néhány szót?

– Liber Endre: Folytatjuk a Puma-sorozatot, a Tükrös tábori gyerekprogramokat vezető Bíró Évi pedig már összeállított két lemezre való anyagot a gyerekek számára. Az úgynevezett táncházas zenészekkel is adunk ki lemezeket, hogy kikkel, az legyen meglepetés, de az etnodzsessz felé is nyitni szeretnénk.